23.02.2012 11:08

Avots: Ungārijas konstitūcijas preambula

Autors  apriņķis.lv
Novērtēt šo ziņu
(2 balsojumi)

Kopš 2012.gada 1.janvāra stājās spēkā Ungārijas jaunā konstitūcija, kas tika ratificēta pagājušā gada aprīlī.

Latviski iztulkota jaunās kontitūcijas preambula

 

Magyarország Alaptörvénye Ungāru zemes pamatlikums


Isten, áldd meg a magyart! Dievs, svētī ungārus!


NEMZETI HITVALLÁS NACIONĀLIE SVĒTUMI


MI, A MAGYAR NEMZET TAGJAI,
az új évezred kezdetén,
felel ősséggel minden magyarért,
kinyilvánítjuk az alábbiakat :

MĒS, UNGĀRU TAUTAS PĀRSTĀVJI, jaunajā tūkstošgadē, visu tagad un agrāk dzīvojošo ungāru vārdā paziņojam sekojošo:


Büszkék vagyunk arra, hogy Szent István királyunk ezer
évvel ezel őtt szilárd alapokra helyezte a magyar államot,
és hazánkat a keresztény Európa részévé tette.
Mēs esam lepni par to, ka Svētais Stefans pirms tūkstoš gadiem lika stingrus pamatus ungāru valstij, mūsu mājām, un padarīja to par kristīgās Eiropas daļu.


Büszkék vagyunk az országunk megmaradásáért, szabadságáért és függetlenségért küzdő őseinkre. Mēs esam lepni par mūsu valsts pastāvēšanu, mūsu priekšteču brīvības un neatkarības cīņām.


Büszkék vagyunk a magyar emberek nagyszerű szellemi alkotásaira. Mēs esam lepni par ungāru tautas augsto intelektu.


Büszkék vagyunk arra, hogy népünk évszázadokon át harcokban védte Európát, s tehetségével, szorgalmával gyarapította közös értékeit Mēs esam lepni par to, ka gadsimtu gaitā esam sargājuši Eiropu, un rūpīgi vairojuši tās talantus un kopējās vērtības.


Elismerjük a kereszténység nemzetmegtartó szerepét . Becsüljük országunk különböző vallási hagyományait. Mēs apzināmies kristietības lomu mūsu tautas saglabāšanā. Mēs cienām dažādās mūsu valsts reliģiskās tradīcijas.


Ígérjük, hogy megőrizzük az elmúlt évszázad viharaiban részekre szakadt nemzetünk szellemi és lelki egységét. A velünk élő nemzetiségek a magyar politikai közösség részei és államalkotó tényezők. Mēs apņemamies saglabāt iepriekšējo gadsimtu vētrās plosīto mūsu tautas intelektuālo un garīgo vienotību. Etniskās grupas, kas dzīvo kopā ar mums, ir daļa no ungāru politiskās sabiedrības un valsts veidošanas faktors.


Vállaljuk, hogy örökségünket, egyedülálló nyelvünket, a magyar kultúrát, a magyarországi nemzetiségek nyelvét és kultúráját, a Kárpát-medence természet adta és ember alkotta értékeit ápoljuk és megóvjuk. Felelősséget viselünk utódainkért, ezért anyagi, szellem i és természeti erőforrásaink gondos használatával védelmezzük az utánunk jövő nemzedékek életfeltételeit. Mēs apņemamies, ka mūsu mantojums, mūsu unikālā valoda, ungāru kultūra, etnisko minoritāšu valodas un kultūra, Karpatu baseinā esošās dabas un cilvēka radītās bagātības tiks saglabātas un saudzētas. Mēs esam atbildīgi par mūsu pēcnācējiem, tāpēc mēs rūpēsimies par viņu dzīves apstākļiem, apdomīgi lietojot materiālos, intelektuālos un dabas resursus. 


Hisszük, hogy nemzeti kultúránk gazdag hozzájárulás az európai egység sokszínűségéhez. Mēs ticam, ka nacionālā kultūra ir bagāts ieguldījums Eiropas vienotībai dažādībā.


Tiszteljük más népek szabadságát és kultúráját, együttműködésre törekszünk a világ minden nemzetével. Mēs cienām citu tautu brīvību un kultūru, un vēlamies sadarboties ar visām pasaules tautām.


Valljuk, hogy az emberi lét alapja az emberi méltóság. Mēs uzskatām, ka cilvēces pastāvēšana balstās uz cieņu pret cilvēku.


Valljuk, hogy az egyéni szabadság csak másokkal együttműködve bontakozhat ki. Mēs uzskatām, ka indivīda brīvība var attīstīties tikai kopībā ar citiem.


Valljuk, hogy együttélésünk legfontosabb keretei a család és a nemzet, összetartozásunk alapvető értékei a hűség, a hit és a szeretet. Mēs uzskatām, ka šīs kopības vissvarīgākie pamati ir ģimene un tauta, godinot pamatvērtības - uzticību, ticību un mīlestību.


Valljuk, hogy a közösség erejének és minden ember becsületének alapja a munka, az emberi szellem teljesítménye. Mēs uzskatām, ka sabiedrības spēks un katra cilvēka gods balstās uz darbu un cilvēka gara sasniegumiem.


Valljuk az elesettek és a szegények megsegítésének kötelességét. Mēs uzskatām, ka mums ir pienākums palīdzēt trūcīgajiem un nespējīgajiem.


Valljuk, hogy a polgárnak és az államnak közös célja a jó élet, a biztonság, a rend, az igazság, a szabadság kiteljesítése. Mēs uzskatām, ka pilsonim un valstij ir kopīgi mērķi – laba dzīve, drošība, kārtība, patiesība un brīvība vispilnīgākajā mērā.


Valljuk, hogy népuralom csak ott van, ahol az állam szolgálja polgárait, ügyeiket méltányosan, visszaélés és részrehajlás nélkül intézi. Mēs uzskatām, ka tautas vara tikai tad ir patiesa, ja valsts kalpo saviem pilsoņiem, izlemj viņu lietas godīgi, taisnīgi, bez ļaunprātības un aizspriedumiem.


Tiszteletben tartjuk történeti alkotmányunk vívmányait és a Szent Koronát, amely megtestesíti Magyarország alkotmányos állami folytonosságát és a nemzet egységét. Mēs cienām mūsu vēsturisko konstitūciju un Svēto Kroni, kas iemieso Ungārijas konstitucionālās iekārtas pārmantojamību un tautas vienotību.


Nem ismerjük el történeti alkotmányunk idegen megszállások miatt bekövetkezett felfüggesztését. Tagadjuk a magyar nemzet és polgárai ellen a nemzetiszocialista és kommunista diktatúrák uralma alatt elkövetett embertelen bűnök elévülését. Mēs nepieņemam mūsu vēsturiskās konstitūcijas pārtraukšanu svešzemju okupāciju dēļ. Mēs neatzīstam noilgumu nacionālsociālistisko un komunistisko diktatūru valdīšanas necilvēcīgajiem noziegumiem pret ungāru tautu un pilsoņiem.


Nem ismerjük el az 1949. évi kommunista alkotmányt, mert egy zsarnoki uralom alapja volt, ezért kinyilvánítjuk érvénytelenségét. Mēs nepieņemam 1949. gada komunistisko konstitūciju, jo uz to balstījās tirāniskā valdīšana, tāpēc atzīstam to par spēkā neesošu.


Egyetértünk az első szabad Országgyűlés képviselőivel, akik első határozatukban kimondták, hogy mai szabadságunk az 1956-os forradalmunkból sarjadt ki. Mēs piekrītam pirmā brīvā Parlamenta pārstāvjiem, kuri savā pirmajā lēmumā paziņoja, ka mūsu šodienas brīvība izauga no 1956. gada revolūcijas.


Hazánk 1944. március tizenkilencedikén elveszített állami önrendelkezésének visszaálltát 1990. május másodikától, az első szabadon választott népképviselet megalakulásától számítjuk . Ezt a napot tekintjük hazánk új demokráciája és alkotmányo és rendje kezdetének. Mūsu Tēvijas 1944. gada 19. martā zaudētā suverenitāte tika atjaunota 1990. gada 2. maijā, kad tika izveidota pirmā brīvi ievēlētā tautas pārstāvniecība. Šī diena tiek uzskatīta par jaunas demokrātijas un konstitucionālās kārtības sākumu mūsu valstī.


Valljuk, hogy a huszadik század erkölcsi megrendüléshez vezető évtizedei után múlhatatlanul szükségünk van a lelki és szellemi megújulásra. Mēs uzskatām, ka pēc divdesmitā gadsimta desmitgadēs iedragātās morāles mums ir vajadzīgs garīgās un intelektuālās atjaunotnes ceļš.


Bízunk a közösen alakított jövőben, a fiatal nemzedékek elhivatottságában. Hisszük, hogy gyermekeink és unokáink tehetségükkel, kitartásukkal és lelkierejükkel ismét naggy á teszik Magyarországot. Mums kopīgi ir jāveido nākotne un aicinājums jaunajai paaudzei. Mēs ticam, ka mūsu bērni un mazbērni ar savu talantu, neatlaidību un gara stiprību padarīs Ungāriju atkal lielu.


Alaptörvényünk jogrendünk alapja: szerződés a múlt, a jelen és a jövő magyarjai között. Elő keret, amely kifejezi a nemzet akaratát, azt a formát, amelyben élni szeretnénk. Pamatlikums ir mūsu tiesiskās kārtības pamats: ungāru vienošanās pagātnē, tagadnē un nākotnē. Tas ir ietvars, kas pauž tautas gribu, formu tam, kā mēs vēlamies dzīvot.


Mi, Magyarország polgárai készen állunk arra, hogy országunk rendjét a nemzet együttműködésére alapítsuk. Mēs, Ungāru zemes pilsoņi, esam gatavi veidot kārtību valstī uz tautas vienotības pamatiem.



Avots: 
http://www.parlament.hu/irom39/02627/02627-0187.pdf
Tulkojums: Ivars Brīvers